A TIBETI IMAZÁSZLÓ

A TIBETI IMAZÁSZLÓ EREDETE

Úgy tartják, hogy a buddhizmus i.u. 800 körül a nagy tanítómester- Padmaszambhava által került Tibetbe,. A buddhizmus előtt a legtöbb tibeti a bon (vagy bön) vallást gyakorolta. Eredetileg a bön sámánok, készítettek és függesztettek fel zászlókat öt meghatározott színben,védelemkérés vagy gyógyító szertartások részeiként. Amikor a buddhizmus összekeveredett az ősi tibeti vallással, ezekre a bön eredetű zászlókra ikonográfiai alakokat, szent mantrákat, szimbólumokat festettek, ezáltal alakultak ki olyanná, ahogyan ma ismerjük a tibeti imazászlókat.

AZ IMAZÁSZLÓ TÍPUSAI ÉS A SZÍNEK JELENTÉSE

A zászlóknak két fő típusa van, a vízszintes és függőleges elhelyezésű zászlók. A, a függőlegesek neve darcso (tibeti nyelven a dar: “az élet, szerencse, egészség és gazdagság gyarapodás”, a cso: “minden érző lény”), vízszintesek neve lungta ( tibeti nyelven: “szélparipa”)
Az imazászlókon buddhák, bódhiszattvák, szent szövegek és mantrák Tarák, állatok, lótusz, tanítók, szimbólumok ábrái, szerepelhetnek. Általában , lelki gyakorlataik részeként lámák és szerzetesek vésik a zászlókra szánt mintákat fahasábokba. Majd a mintákat rányomtatják négyzet alakú ruhaanyagokra, és felvarrják zsinórokra, ötös csoportokban. Az öt szín sorrendje ezeken a csoportokon belül a következő: sárga, zöld, piros, fehér és kék. A vízszintes összeállításúaknál a sorrend jobbról bal felé halad, de akár fordítva is.
A függőleges összeállítású zászlóknál a sárga van a legalján, a kék pedig a legtetején.
A színek az öt elemet szimbolizálják, úgy mint: föld, víz, tűz, ég, levegő.

AZ IMAZÁSZLÓK CSOPORTOSÍTÁSA

24 különféle csoportba lehet besorolni típusaik szerint az imazászlókat.  Ezen belül öt olyan csoport van, amit manapság legtöbben használnak.

A szélparipa (lungta) szinte a leggyakoribb imazászló. Célja, hogy a zászló környékén tartózkodó lények szerencse-energiáját növelje. A szélparipát általában, egy lovat ábrázoló rajz formájában, a zászló közepén helyezik el, hátán a kívánságteljesítő ékkővel. A zászló sarkaiban sok esetben a négy természetfölötti lény alakja vagy neve látható: Garuda (egy bölcs, sas-szerű madár), Sárkány, Tigris és Hóoroszlán. A zászlókra nyomtatott szövegek , általában mantra gyűjtemények vagy rövidebb szútrák. A legnépszerűbb szöveg ezeken a fajta zászlókon a Győzelmi Jelkép Szútra (Gyaltsen Semo).

A győzelmi jelképes zászlók a zavarodottságon és az akadályokon való felülkerekedést segítik. A tibeti hagyomány szerint a történelmi Buddha adta a Győzelmi Jelkép Szútrát , az istenek királyának. Indrának zzal az utasítással, hogy  Indrának ismételgetnie kellett ezt a szútrát, amikor harcba indult,  hogy megvédje csapatait és győzelmet arasson a félistenek fölött. A győzelmi jelképes zászlókon ez a szútra található, különböző szimbólumokkal együtt, például a nyolc szerencseszimbólum, a szélparipa vagy egyéb szimbólumok

A jó egészség és hosszú élet-zászlókon általában Buddha Hosszú Élet Szútrájának rövidebb változata található, emellett  mantrák a jó egészségért és a hosszú életért,és imák és A zászló közepén gyakran Amitábha Buddha, a Korlátlan Élet Buddhájának ábrája van. Megesik, hogy  két másik hosszú élet istenség, Usnisa Vidzsaja (győzelmi védelem)  és Fehér Tara (béke és egészség) alakja is megjelenik a zászlókon.

A Dicsőség a 21 Tarának szövegét Atísa fordította tibeti nyelvre a 11. században. így a legelső 21 Tara imazászlót neki tulajdonítják. Tara, Avalókitésvara könyörületes könnyeiből született. A másik változat szerint, ahogy Avalókitésvara a számtalan szenvedő lény miatt a könnyeit hullatta, egyik könnye Megmentő Zöld Tarává alakult, aki azután másik 20 alakban testesült meg. Az ima a 21 Tárához mindegyik megtestesülését dicsőíti. Ezen az imán kívül a zászló közepén általában a Zöld Tárá található, és gyakran a mantrája is, az Om Tare Tutare Ture Szoha. Ennek a típusú zászlónak az a célja, hogy messzire vigye a könyörületes áldásokat.

A kívánságteljesítő ima (Sampa Lhundrup) egy erőteljes védelmi ima, úgy tartják, hogy Padmaszambhava guru írta. Alkalmas a szerencse növelésére, éhezés és háború,, természeti katasztrófa elleni védelemre épp úgy, mint akadályok leküzdésére és hamar beteljesülő kívánságok elérésére. Ezen zászlók közepén gyakran ábrázolják “Guru Rinpocsét”azaz Padmaszambhavát, és körben az erőteljes mantráját, az Om Ah Hung Vadzsra Guru Padma Sizddhi Hung-ot.

A TIBETI IMAZÁSZLÓ HASZNÁLATA

A hagyomány szerint ezeket a zászlókat magas helyeken érdemes elhelyezni, hogy jól átjárhatja őket a szél. Így a rajtuk található mantrák – melyek áldást és hosszú életet biztosítanak – elősegítik a békét, bölcsességet, erőt és részvétet. A szél erejével átitatva,részvétet és  jóakaratot közvetítenek a világba.
A zászlókon található imák kirezegnek a térbe. Ha egy zászló már elnyűtté válik, másikat tesznek fel helyette. Ezzel biztosítva és egyben szimbolizálva az örök körforgást. A zászlók és az imák mindig fel vannak szentelve, ezért tisztelettel illik bánni velük. Nem szabad a földre helyezni vagy a szemétbe dobni. Amikor egy elnyűtt imazászlót megsemmisítenek, hagyományos módon elégetik, hogy a füstje eljuttathassa az áldásokat a mennyekbe.

A képeket magam készítettem Nepálban, 2008 áprilisában.